Ha bérekről beszélünk, mindig a benzin ára a legjobb példám. Üzemanyagáraink európai szinten vannak, de a kutak alkalmazottjainak nincs európai szintű fizetése. Pedig, ha egyszerűen számolunk, a hordónkénti felvásárlás egyforma, ebből az üzemanyag előállítása feltételezhetően olcsóbb, mint nyugaton (pl. az előállítás bérei miatt), akkor mégis a kutakon megjelenő európai árból miért nem lehet európai béreket fizetni az alkalmazottaknak.

A látható hasznot valaki megkapja, lefölözi.

Nyilván elsősorban a tulajdonos MOL, ahol rengeteg pénz van (az OTP mellett talán neki a legtöbb). Így lehet külföldön terjeszkedni, focicsapatot fenntartani, támogatásokat nyomni egyes helyekre.

A gazdálkodást is meg kell említeni, hogy teljes képet kapjunk. Egyik érintett nyilatkozta pár napja, hogy 3 hónapra elegendő készlet van Magyarországon. Vagyis a még olcsó olajat felvásárolták, de a megemelt árat még csak nem is hetente módosítják, hanem heti kétszer. Ráadásul szinte minden piaci szereplő a mol-tól vásárol, tehát ő határozza meg az alapárat, valódi monopóliumként. Nyilván óriási nyeresége keletkezik.

A másik haszonélvező maga az állam. Eleve a 27%-os legmagasabb eus áfá-val, de a 2017 április óta 120 forintos jövedéki adókulccsal együtt már 60% körüli az üzemanyag adótartalma.

Csak a jövedéki adónemből 600mrd forintra számít a kormány.

Tehát mindkét adónem az állam haszna. Ha ehhez hozzávesszük a tragikusan magas forintárfolyamot – amihez tudatosan nem akarnak hozzányúlni – megérthetjük, hogy nagyon jó ez így, mol-jegybank-állam.

Legalább 10 éve nem tankolok a MOL-nál.

Szerző: GJ

Forrás: http://muon.hu/

MEGOSZTÁS
Előző cikkX, Y, Z-te melyik vagy?
Következő cikkArcod, miután