Mátrai Márta azt mondta, ez az önazonosság kinyilatkoztatása is: mi, magyarok nem akarunk mások lenni, idegen kultúrát, szokásokat felvenni. Egyezőek vagyunk múltunkkal, keresztény hitünkkel, és a jövőt is ebben a szellemben akarjuk tovább építeni; ezt a törekvésünket soha nem adjuk fel.

Vannak olyan országok és népek, amelyeknek ma már ez nem fontos, szerintük az önmagukba vetett közös hit nélkül is lehet élni.

A történelem azonban még nem tett igazságot, így mi hiszünk a nemzeti megmaradás erejében és az összefogás sikerében – fogalmazott a háznagy.

Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepi koncerten az Országház KupolacsarnokábanForrás: MTI/Mónus Márton

Az emléknapon erőnket nem a keserűségünk ismételgetésére használjuk, hanem arra az összefogásra, amelyet most, a nehéz időkben is a magyar nemzet az egész világ számára felmutatott – fűzte hozzá.

Az idei országgyűlési választás azon ritka pillanatok egyike volt, amikor a magyar nemzet határokon belül és kívül is megértette a közös jövő iránti felelősséget, és egyként állt oda a nemzetmegtartó igyekezet mellé – hangoztatta Mátrai Márta.

“Ha a nemzeti összetartozás erejével ennyit el tudtunk érni, akkor a jövőnk ügyében is derűsen, bizakodóan tekinthetünk a magyar nemzet következő korszakai felé. Ezért a magyar emberek emelt fővel, tiszta szívvel kérhetik: Isten, áldd meg a magyart! Hiszen egyedül Istené a dicsőség, soli Deo gloria” – fogalmazott.

A háznagy idézte Széchenyi Istvánt, aki szerint a nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik. Azt mondta, a politikus ezzel máig érvényesen mutat rá arra az igazságra, hogy egyetlen nemzet sem lesz boldogabb mások jóindulatára várva. Szavai szerint környezetünkben sok helyen még mindig él az a törekvés, amely el akarja feledtetni velünk, hogy mi egy közösség vagyunk, közös a történelmünk, közösek az érzéseink, a dalaink és a táncaink.

A háznagy úgy vélekedett, hogy a magyarság gyengítése mint cél máig ott van a magyar állam fennhatóságán kívül rekedt magyarokon. Sokszor egy zászló használata, egy jelkép miatt kell védekezniük azoknak, akik bátran vállalják magyarságukat.

Ménesi Gergely karmester vezényli a Határok Túli Magyar Zenészek Szimfonikus ZenekarátForrás: MTI/Mónus Márton

A magyarságnak ma nem közvetlenül az élete van veszélyben, de egyes országokban az anyanyelv kitagadásának törekvéseivel, a jelképek és hagyományok eltörlésének programjával, a tanulási lehetőségek visszaszorításával akarják kétségbe vonni múltját és összetartozását – mondta.

Ez a magyarok összetartozásának ünnepe, amely átfogja szinte a teljes földgolyót, mert szétszóratásunk a nagyvilágban már több mint egy évszázada tart, megsebezve bennünket, rongálva életerőnket, próbára téve megmaradásunkért folytatott küzdelmünket – emelte ki a politikus.
Bár vannak, akik alábecsülik a hagyománytisztelet és a nemzeti összetartozás erejét, a magyaroknak ez erőt ad, segít túlélni a nehéz korszakokat – hangsúlyozta Mátrai Márta.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló 2010. évi XLV. törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A koncerten a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara, valamint a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) is közreműködött. Szólistaként Kovácsházi István tenor lépett fel. Vezényelt Ménesi Gergely. Felcsendült Erkel Ferenc Ünnepi nyitány, Liszt Ferenc Hungaria, valamint Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve.

Forrás: http://www.origo.hu/

Fotó: http://kocsord.hu/