Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy június 7-én lemond a Konzervatív Párt vezetéséről. Addig marad miniszterelnök, amíg a toryk kiválasztják utódját. Ez a folyamat akár másfél hónapig is tarthat, de ha egyértelmű lenne a többség egy jelölt mögött, akkor sokkal rövidebb is lehet.

May azt mondta, hogy megpróbálta leszállítani a brexitet, de ez nem sikerült, és ezt örökre sajnálni fogja. Szerinte mindent megtett, hogy meggyőzze a képviselőket, hogy támogassák az EU-val kialkudott kilépési megállapodását, de nem jutott eredményre.

„VILÁGOS SZÁMOMRA, HOGY AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGNAK AZ AZ A LEGJOBB, HOGY EGY ÚJ MINISZTERELNÖK PRÓBÁLKOZZON”

– mondta. Az utódja kiválasztási folyamata már jövő héten megkezdődik. A leendő kormányfőnek azt üzente, hogy konszenzusra kell jutnia, ehhez pedig minden oldalon kompromisszumokat kell kötni. „A Konzervatív Párt meg tud újulni a következő években” – jelentette ki. Végül könnyek között fejezte be a beszédét, miközben azt mondta, hogy hálás, hogy a szeretett országát szolgálhatta.

Theresa May bejelentette lemondását Londonban 2019. május 24-én

Theresa May bejelentette lemondását Londonban 2019. május 24-én

Fotó: Toby Melville / Reuters

May azután tartott sajtótájékoztatót a Downing Street 10 előtt, hogy találkozott a befolyásos tory 1922 Bizottság vezetőjével, Graham Bradyvel.

May nagyon sokáig úgy tudott lavírozni, és talpon maradni, hogy közben saját pártján belül is sok képviselő rendre ellene szavazott a brexitről szóló döntéseknél az alsóházban. Ezekből a pofonokból folyamatosan látszott, hogy nincs már meg a többség mögötte. Azonban a kormányfő körül az elmúlt napokban fogyott el teljesen a levegő.

Minden oldalról támadták az új javaslatait

Noha 2016-ban népszavazáson győztek a brit kilépés hívei, és a brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, az EU-val kialkudott brexitmegállapodása sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán Theresa May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kellett vennie az európai parlamenti választásokon, amit csütörtökön tartottak. A brexit aktuális állásáról és az idáig vezető útról itt írtunk bővebben>>>

May előbb azzal érvelt – persze eredménytelenül –, hogy még a május 23-i EP-választás előtt el lehetne fogadni az alsóházban a kilépési megállapodását, ezzel pedig el lehetne kerülni a szavazás megtartását. Utána azzal állt elő, hogy a szavazást ugyan megtartják, de ha június elején elfogadják a kilépési megállapodását, akkor még azelőtt távozhatnak az EU-ból, hogy július 2-án felállna az új Európai Parlament.

May kilépési megállapodását saját pártjából is sokan leszavazták, ezért próbált áprilistól az ellenzékkel kiegyezni, amivel viszont még jobban magára haragította párton belüli ellenfeleit. Nem jutottak azonban eredményre, a Munkáspárt múlt pénteken mondta fel a brexitügyi tárgyalásokat, amelyekkel May a parlamenti patthelyzetet próbálta feloldani.

May ennek ellenére kedden, két nappal a briteknél tartott európai parlamenti választások előtt jelentette be, milyen változtatásokkal szeretné a brexit feltételeit törvénybe iktatni, és ezzel lényegében elfogadtatni a már háromszor leszavazott kilépési megállapodását. Ezeket a változtatásokat szerdán az alsóházban is bemutatta, a törvénytervezetet pedig pénteken akarta nyilvánosságra hozni.

A JAVASLATOT AZONBAN MINDEN OLDALRÓL TÁMADTÁK, AZ ELLENZÉK MELLETT TÖBB KEMÉNY BREXITPÁRTI TORY KÜLÖNÖSEN DÜHÖS VOLT, AMIÉRT EGY ÚJABB NÉPSZAVAZÁSRÓL SZÓLÓ ALSÓHÁZI SZAVAZÁS IS BEKERÜLT VOLNA A TÖRVÉNYJAVASLATBA.

Szerda este tiltakozásul lemondott egy nagyon fontos kabinettag, az alsóházi ügymenetért felelős Andrea Leadsom, miközben a korábbinál is többen követelték nyilvánosan May távozását.

Párton belüli ellenfelei már azt megbocsáthatatlannak tartották, hogy a Munkáspárttal kezdett tárgyalásokat az ő megkerülésükhöz. May ennek ellenére olyan változtatásokkal próbált előállni, amikről azt gondolta, hogy meggyőzhetnek munkáspárti képviselőket, Jeremy Corbyn, a Labour vezetője azonban élesen elutasította a javaslatokat.

May a június 3-án kezdődő héten akarta az alsóház elé terjeszteni a brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Az ellenkezés hatására azonban csütörtökön a kormány kénytelen volt bejelenteni, hogy június első hetében biztosan nem lesz ilyen szavazás.

Decemberben túlélte a bizalmi szavazást

A Downing Street próbálta hangsúlyozni, hogy semmi sem változott lényegesen, May továbbra is küzdeni fog a brexit-megállapodása áterőltetéséért. Azonban az elmúlt napokban már egyre több brit lap írt arról, hogy pénteken előállhat távozása menetrendjével. Állítólag több miniszter is arról beszélt, hogy May nem maradhat a helyén, és Jeremy Hunt külügyminiszter is csak annyit erősített meg, hogy Donald Trump amerikai elnök június 3-5-i látogatása alatt még May lesz a miniszterelnök.

May már felajánlotta korábban márciusban, hogy távozik, de csak azzal a feltétellel, ha az alsóház elfogadja a kilépési megállapodását. Azonban ennek ellenére harmadszor is elutasították a kialkudott dealjét, így May a helyén maradt, akkor még működött a taktikája.

May decemberben már túlélt egy bizalmi szavazást a párton belül, és ennek értelmében egy éven belül nem lehetett ellene újabbat beadni a párton belül. A kormányfő ellen az ellenzéki Munkáspárt beadott az alsóházban is egy bizalmatlansági indítványt, de Maynek azt is sikerült átvészelnie. Ilyet bármikor újra kezdeményezhettek volna a kormányfő ellen, azonban a Mayjel rivális toryknak sokkal inkább az volt az érdeke, hogy párton belül tartsák a konfliktust.

Párton belül bizalmatlansági indítványt azonban a szabályok szerint egy éven belül nem nyújthattak volna be újra. A héten azonban már odáig jutott a szembenállás, hogy egyre többen a szabályok megváltoztatását akarták elérni a tory pártvezetői szavazásokat lebonyolító 1922 Bizottságnál. Csütörtökön az is kiderült, hogy a bizottság tagjai szerda este titkos szavazást tartottak arról, hogy megváltoztassák-e a pártszabályokat. A lezárt borítékokat állítólag akkor nyitják fel, ha May nem egyezik bele a Graham Bradyvel tartott pénteki találkozóján, hogy június 10-ig lemondjon.

Az EP-választáson is leszerepelhettek

Mayre az is nyomást helyezhetett, hogy a toryk nemrég komoly pofont kaptak a helyhatósági választásokon, és az nem vígasztalhatta őket, hogy a Munkáspárt is szenvedett el veszteségeket. A csütörtöki EP-választás eredményét csak vasárnap este ismertetik, de a toryk várhatóan ezen is siralmas eredményt érnek el. Több tory választó, és állítólag még a párt képviselői közül is többen tiltakozásul Nigel Farage Brexit Pártjára szavazhattak, ami a brexit tologatása miatt megtartott EP-választás legnagyobb nyertese lehet.

Ki jön most?

A nagy politikai túlélő May tehát végül távozik, így most már a legnagyobb kérdés, hogy a sok jelentkező közül ki veheti át a helyét a párt, és ezzel a kormány élén. May maga is azután került hatalomra parlamenti választások nélkül, hogy a brexitnépszavazás után David Cameron kormányfő bejelentette lemondását.

Miután megnyitják hivatalosan is a jelölést, egy rövid ideig léphetnek elő a potenciális indulók. Utána már csak szavaznui lehet. A tory parlamenti képviselők addig rostálják majd a jelölteket, amíg két név marad, akik közül aztán a szélesebb párttagság választja ki az új pártvezetőt és egyben miniszterelnököt. Ennek a folyamatnak azonban nem kell feltétlenül végigmennie, May esetében a riválisok rövid időn belül visszavonulót fújtak.

Eddig hárman jelentkeztek be hivatalosan is. Boris Johnson volt külügyminiszter a múlt héten egy üzleti fórumon erősítette meg, hogy elindul majd a Konzervatív Párt vezetéséért, ha May távozik a posztjáról. A nemzetközi fejlesztésekért felelős miniszter, Rory Stewart, és Esther McVey volt munkaügyi miniszter is bejelentette már, hogy ringbe szállna a toryk vezetéséért.

(Borítókép: Theresa May bejelentette lemondását 2019. május 24-én Londonban. Fotó: Hannah McKay / Reuters)