A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung a korábbi évekhez hasonlóan az idén is elkészítette elemzését arról, hogy mi történt az előző évben és mi várható az aktuális esztendőben. Ebből kiderül, hogy miután a Fidesz 2018-ban újabb kétharmados győzelmet aratott, a meggyengült és széttöredezett ellenzéknek nincs más választása, mint az összefogás. Rögzítik azt is: Orbán Viktornak végre sikerült Európa erős emberévé válnia.

Magabiztos Fidesz

Miközben abban nem sokan kételkednek, hogy a Fidesz masszív győzelmet arat az EP-választáson, miként az önkormányzati választáson is jól fog szerepelni, több településen a korábbinál szorosabb lehet a verseny – áll az elemzésben.

Ameddig a parlamenti és az önkormányzati választás egy évben volt, a tavaszi parlamenti választás után a Fidesz át tudta vinni a győzelem utáni „mézeshetek” lendületét az őszre. Most azonban a két voksolás között másfél év telik el, így azon kell dolgoznia, hogy a jelenlegi magas népszerűségét tartani tudja. Emellett az egyik legfontosabb tényező Orbánék sikerében az lesz, hogy az ellenzék mennyire fog széthúzni vagy összetartani. Éppen ezért

az ellenzék megosztása és az információk ellenőrzése minden eddiginél nagyobb szerephez juthat.

Nyugodtan számíthatunk arra, hogy a Fidesz újabb kitalált ellenségekkel riogat majd. Az sem valószínű, hogy a Fidesz a 8 éve tartó forradalmi jellegből elmozdul egy konszolidáltabb fázis felé.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Van azonban egy olyan elem, amelyre a kormánynak nem lesz ráhatása, mégpedig a világgazdaság lassan egy évtizedes növekedésének várható lelassulása. Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, erre utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban a tízszeresére növelte az aranytartalékát. Ugyanakkor a gazdasági növekedés megtorpanása a Fidesz-barát pártok előretörését is hozhatja európai szinten, Orbánék pedig profitálhatnak a Brüssszel és a tagállamok közötti feszültség növekedéséből is.

Vagy összefogás, vagy bukás

Az elemzés szerint a kormányon kívüli pártokat 2019 elején két szó jellemzi a legjobban: stagnálás és bénultság. Bár a rabszolgatörvénnyel szembeni közös fellépés példát mutatott arra, hogy ügyek mentén össze tudnak fogni a Jobbiktól a DK-ig, de ettől még egészében véve az ellenzék töredezett marad.

Kijelenthető, hogy a magyar ellenzék rosszabb helyzetben van 2018 végén, mint az országgyűlési választások előtt és a szereplők is tisztában vannak azzal, hogy újra kell építeni az ellenzéki politikát. Kérdés, hogyan.

Az MSZP továbbra is a legnagyobb baloldali párt, ráadásul a Jobbik hanyatlásának köszönhetően most már a Fidesz utáni második legnagyobb támogatottságú párt szerepére tör. A darabjaira hullott Jobbik és az MSZP támogatottsága egyaránt 7 százalékos a teljes népesség körében, a biztos pártválasztók körében pedig 11-12 százalékos. Viszont az MSZP továbbra sem tud megszabadulni attól a stigmától, hogy egy öregedő pártról van szó, és csak a Párbeszéden keresztül tudnak a fiatalabb választókhoz eljutni.

A DK meglehetősen gyengén szerepelt a 2018-as parlamenti választáson, de azóta szépen lassan araszol felfelé a közvélemény-kutatásokban és most már magabiztosan a második helyen áll a balközép pártok között. Nem azért, mert új szavazókat szerzett, hanem azért, mert az állandó szavazóbázisa stabilabb, mint a többi ellenzéki párté és kisebb volt a lemorzsolódás. Azzal viszont nekik is számolni kell, hogy a tipikus DK-s szavazó 60 évesnél idősebb és Gyurcsány Ferenc pártjának sem sikerült megfogni a fiatalokat.

MEGOSZTÁS
Előző cikkHasta la vista, Andy!
Következő cikkTrump nyakkendője