Illy Ferencet 21 éves korában, 1913-ban sorozták be a 61. temesvári gyalogezredbe az akkoriban szokásos kétéves katonai szolgálatra, ám végül öt éven át szolgálta a Monarchiát a világháború különféle frontjain. Elismert tiszthelyettes lett belőle, megkapta a Koronás Ezüst és később a Koronás Vas Érdemkeresztet, túlélte a háborút.

Egy családi anekdota szerint úgy, hogy épp akkor sétált el jó messzire a szállásul szolgáló hegyi barakktól, amikor azt az olaszok rommá lőtték. 

De hogyan keveredett Illy Ferenc a frissen felbomlott Monarchia másik csücskébe, Triesztbe, ahol később felfedezte a burjánzó kávéházi kultúrát és az azóta világhírűvé lett cégét is megalapította? Az egyik verzió szerint a háború után nem tért haza, hanem a kikötővárosban élő nővérénél maradt. A másik, kalandosabb verzió szerint az új román államhatalom behívóját akarta megúszni és meg sem állt Triesztig, ahol beleszeretett a nővére gyerekeit tanító zongoratanárnőbe, Dorisba. Mérnöki tanulmányokba kezdett és a tekintélyes Hausbrandt kávépörkölő céghez került. Tele volt újító ötletekkel, amit a cég nem díjazott igazán a világgazdasági válság közepén.

Illy ezért önállósodott: nevét Francescora olaszosította és cége 1933-as megalapítása után csak azért is elkészítette az új típusú kávégépet: megszületett az Illetta.

Fő különlegessége az volt, hogy a szokásos forró gőz helyett a vizet nagy nyomású levegővel préselte át és csak 90 fokig hevítette, így sokkal több illatanyag és aroma került a csészébe. Nem utolsósorban pedig ez tette lehetővé, hogy az ital tetején megjelenjen az azóta is a minőségi eszpresszó védjegyének számító világosbarnás krém, a crema.

Illy Ferenc, innovátor és üzletember, az Illy kávébiroadalom alapítója

Illy Ferenc, innovátor és üzletember, az Illy kávébiroadalom alapítója

Hiába volt forradalmi a kávégép, Illyt egy sokkal égetőbb probléma foglalkoztatta, ami érzékenyen érintette felfutó üzletét. A Hausbrandttal kötött megállapodás szerint ugyanis csak Trieszten kívülre árusíthatta a kávét, aminek két akadálya is volt: az idő és az oxigén.

Az innováció, ami kétélű fegyverré lett 

Hála a pressurizzazione nevű innovációnak, akár a világ másik végébe is biztonsággal lehet utaztatni a friss, illatos kávét. Az eljárás alatt a pörkölés után azonnal nitrogént pumpálnak a levegő helyére, majd lehegesztik a tartályt – innen az Illy kávék jellegzetes fémcsomagolása. És ezért marad friss a kávé ebben a csomagolásban, a kor más gyártói közül ezzel is emelkedett ki az Illy.

Dorisszal két gyermekük született, akik közül a fiú, Ernesto 1947-ben szállt be a cégbe. A világháború okozta problémák mellett az új technológia is kétélű fegyvernek bizonyult, ugyanis a jó aromák mellett a rosszakat is magába zárta. Ha nem csak magas minőségű kávészemeket tárolnak – ami az új, „lehúzós” szüretelési módszer miatt elkerülhetetlen volt –, akkor az aroma is elsilányul. Az Illy a nehezebb utat választva tökélyre fejlesztette a kávébabok válogatását, amiben máig világelső. Az alapító már nem érte meg a válságot és a győzelmet, 1956-ban elhunyt, a cégvezetést Ernesto vette át.

„Mi ugyanolyan következetesek vagyunk az ízben, mint például a Chanel a minőségükben.” Ezt már Andrea Illy mondja, a cég mai elnöke, az alapító unokája. Az Illy ma 140 országba szállít és 1300 főt foglalkoztat, mégis családi cég maradt és bár ha nem is tartja magát magyarnak, de büszke magyar kötődésére.

Daria Illy, az alapító dédunokája október 4-én Budapestre látogat a Forbes meghívására.

Daria Illy, az alapító dédunokája október 4-én Budapestre látogat a Forbes meghívására.

Forrás: https://forbes.hu/